| |
| Karaul az őrző táltos portréfilm, 24 perc "Az elfelejtettet, a kiírtottat újra meg kell tanulni." Egy őrző táltos a XXI. század Magyarországában. Karaul - az utolsó magyar asszonytáltos dédunokája - beszél életéről, a hagyományok őrzéséről. A filmben érdekes szertartásoknak, az ősi magyar virtus újjáéledésének lehetünk szemtanúi. Megismerkedhetünk a sámánság, a táltosság lényegével. A somogyi táltos is őrzi az összes ősi magyar hagyományt. Ezért őrző táltosnak tartja magát. Horváth Jánost 5 éves korában választotta ki a dédanyja erre a feladatra. Minden ismeretet átadott neki, amit ő is a nagyapjától tanult, az pedig szintén az őseitől. Így öröklődött nemzedékről nemzedékre a tudás. Horváth János a 43. táltos a családban. - Köszöntelek őseink őse, magyarok Istene: Nap. Szétszórtad parányaidat, s belőle alkottad a turáni szittya magyart. Koppány nembéli Karaul Horváth fia János György, őrző tokmak karaul táltos ősi magyar szertartás szerint üdvözli a Napot a táltos koronával. Ugyanúgy teszi, mint több ezer évvel ezelőtt élt magyar ősei. - Ezen a helyen mindennek jelentősége van. A négy nyírfa például a négy égtájat jelöli. Ha valaki megfogja őket, érezheti a föld és a nap energiáját, mondja a táltos. Horváth János tíz éve költözött Tatárvárra, ősei földjére. Azelőtt Pesten élt, mindig is a magyarok ősei foglalkoztatták. Állítása szerint minden ősi magyar szertartást ismer. - Enyém az ősi napkereszténységnek a tudása, az ősi rovásunknak az ismerete, tudom hogyan lettek az őseink napkeresztények, milyen régtől fogva, hány ága van az ősi fajtánknak. Ha a táltos nem jó úton jár, akkor a nemzet dolgai elvesznek. Horváth János nem az egyetlen táltos Magyarországon. Sokan vannak: őrzők, gyógyítók, mindegyiküknek más a feladata. Az ország minden tájáról járnak hozzá az ősi szokások tanulásáért.
|
